Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon.
Az éghajlat Magyarországon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, és Dél-Magyarország mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borstílusok teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokkal és természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik meg, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben. Magyarországot többnyire fehérbor-termelő országként ismerik, a mennyiséget tekintve ez igaz is. A Magyarországon készített borok 75 százaléka fehér, viszont hírnevet inkább vörös borok készítésében szerzett az ország, főleg a szekszárdi, villányi, és az egri borok sikerei miatt. Egyre több kék szőlőt telepítenek országszerte, ez mutatja a növekvő igényt.
Észak-Dunántúl borvidékei
-
Ászár-Neszmélyi borvidék
A borvidék a Gerecse és Vértes nyugati lejtőin, a Dunától délre terül el. A termőterület alapkőzete a márga és az agyag, efölött alakult ki a lösztalaj és barna erdőtalaj. A borvidéken szinte kizárólag fehérbor készül, jellemző szőlőfajtái a rizlingek és a Leányka, valamint az Irsai Olivér, a Chardonnay, Zöldveltelini, a Tramini. A mérsékelten nedves-hűvös éghajlata és kevésbé napsütéses jellege kedvez az aromákban és illatokban gazdag, karcsú borok előállításának, melyeket általában reduktív módon készítenek el, így nyerve intenzív gyümölcsösséget és finom savak egész palettáját, amelyek oly jellemzők erre a borvidékre.
-
Etyek-Budai borvidék
"Budapest szőlőskertje" a magas mésztartalmú, ásványi anyagokban gazdag talaj az egyedi zamatvilágú, intenzív illatú fehérborok termőhelye. A kóstolásra csábító illatú, minőségi borok mellet a főváros közelsége meghatározó a borvidék fejlődésében és bár a szőlőtermesztés már évszázados hagyományokra tekint vissza, borvidéki rangra csak 1990-ben emelkedett a terület. A borvidékre elsősorban a divatos, nem túl testes, savakban gazdag reduktív eljárással készülő acélos borok jellemzőek. A sok napsütés a speciális mikroklíma és a gazdák hozzáértésének eredménye a kiváló, mind ízben, mind illatban sokat nyújtó Chardonnay, Olaszrizling, Rajnai rizling és Sauvignon blanc borok. A terület â013 adottságai miatt - kiválóan alkalmas pezsgő-alapbor készítésére.
-
Móri borvidék
A Móri Borvidék közel 900 hektáron helyezkedik el a Vértes és a Bakony között csodálatos környezetben. A szőlősgazdák többsége 1 hektár alatti birtokok tulajdonosai. A kis kertek talaját lösz, homok és erdőtalaj jellemzi. Ezáltal az itt kóstolható borok testesek, savakban gazdagok. A magyaros ételek kiváló kísérőjeként emlegetett intenzív illatú, gyümölcsös Traminit vagy egy könnyedebb Királyleánykát, de akár gyönyörű Chardonnay-t is kóstolhatunk. Mór nevével összefonódott Ezerjó nedűje kemény, férfias, tüzes jellegű,magas savtartalommal lassan öregedő bort ad,de a kiemelkedő évjáratokban a töppedt szőlőszemekből csodálatos zamatú aszúbor is készíthető.
-
Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék
Az első bencések 996-ban jöttek erre a vidékre és a Szent Márton hegyen alapítottak kolostort. Azonmód hozzá is láttak a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez, ennek első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapító levelében szerepel.
Szőlőtermesztő területe 700 hektár körül mozog, ezzel az egyik legkisebb borvidék. Kiegyenlített klímájú, hűvösebb terület, viszonylag jó, 2000 órás napfénytartammal. Talajai változatosak, löszön és pannon üledéken kialakult barnaföld és barna erdőtalaj, néhol homokfoltok is előfordulhatnak.
A táj uralkodó fajtája az Olaszrizling, amelyet a Rizlingszilváni, Tramini, Királyleányka, Rajnai Rizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Noir, Merlot és Zweigelt követ.
Kiemelkedő szerepet játszik a borvidék életében a megújult Pannonhalmi Apátsági Pincészet, egyre jobb minőségű, díjnyertes boraival, magas színvonalú rendezvényeivel.
-
Soproni borvidék
Az Alpok lábánál elterülő Soproni borvidék hazánk legcsapadékosabb borvidéke. Két körzete van, a Soproni és a Kőszegi, összterületük 1900 hektár. Klímájára kedvező hatást gyakorol a Fertő-tó, így a tél itt enyhébb, a nyár viszont hűvösebb, ezek pedig az alacsony napfénytartammal és a sok csapadékkal egyetemben hozzájárulnak a kiváló minőségű, egyedi ízvilágú, savgazdag borok létrejöttéhez.
A szőlőültetvények többsége az enyhe lejtésű domboldalakon a hidegebb levegőt hozó északi szelektől védve terül el. Talajaik általában löszön kialakult barna erdőtalajok, és a tó melletti homoktalajok.
A fehér fajták közül a Zöldveltelini, Leányka, Tramini, Sauvignon Blanc és a Chardonnay vannak jelen nagy számban, a 75%-os többségben lévő vörösborok közül kiemelkedik a Kékfrankos, utána a Zweigelt, Merlot és a Cabernet-k jönnek.
Balaton borrégió borvidékei
-
Badacsonyi borvidék
Legrégebbi borvidékeink közé tartozik: a III. századból származik Probus császártól, a Vinea Pannoniae Nobilis Districtus borvidék-megjelölés, mely Európa egyik legrégibb eredet-megjelölése. Ma szinte kizárólag (99%) fehér borszőlő fajtákat termesztenek. Ezek között vannak hagyományosak (Kéknyelű, Olaszrizling, Szürkebarát) világfajták (Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Pinot blanc) és újabb nemesítésű fajták (Zenit). A vörös borszőlő fajták közül telepíthető a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Kékfrankos. A borvidéken illatos, zamatos, finom savtartalmú telt borok teremnek. A fajták közül mintegy 70%-ban termesztett Olaszrizling bora rendkívül harmonikus, telt, utóíze a keserű mandulára emlékeztet.
-
Balatonboglári borvidék
A balatonboglári borvidéken elsősorban a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de vörösborszőlő-termesztésre ugyancsak kiválóan alkalmas a terület. A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges. A fehérborok (Olaszrizling, Sárga muskotály, Irsai Olivér, Királyleányka, Rajnai rizling, Chardonnay, Sauvignon blanc) illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörösborokra jellemző a "burgundi" jellegű, gyümölcsillatú, zamatos íz. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Merlot kiváló minőségűek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készült pezsgőket.
-
Balatonfelvidéki borvidék
Változatos, szemkápráztató táj, már-már mediterrán hangulat, népi hagyományokat és stílust követő építészet és kitűnő borok jellemzik a borvidéket mely 1500 hektáron terül el. Jellemző fajták az Olaszrizling, a Szürkebarát és a Chardonnay melyek gazdag íz- és zamatanyaggal, friss, élénk savakkal csábítanak el bennünket.
-
Balatonfüred-Csopaki borvidék
A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az Olaszrizling: bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserű mandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb bor - amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.
-
Balatonmelléke borvidék
Fő fajtája az Olaszrizling (50 %), amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini, a Chardonnay, és a Zalagyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini, a vörösbort adó fajták közül pedig a Kékfrankos, a Zweigelt és a Kékoportó. A borvidék borai illatosak, aromaanyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak.
-
Somlói Borvidék
A somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke. Az itt termett borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. Az itteni vulkanikus talajon termett szőlőből készült borok rendkívül minerálisak, általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek.
Dél-Pannónia borvidékei
-
Pécsi borvidék
A Mecsekalja szub-mediterrán éghajlata hazánkban csak a villányi hegységhez hasonlítható. A forró, napsütéses nyarat általában enyhe, gyakran fagymentes tél követi. A déli lejtőket az északi szelektől a Mecsek hegylánca védi. Kőzetei között a vörös homokkő és a triász dolomit mészkő dominál, ezeken települ a szőlőtermő dűlők lösz-és vályogtalaja. A borvidék legjellemzőbb fehér borszőlő fajtája a Cirfandli, kisebb mértékben van Olaszrizling és Chardonnay. A vörösbor termelés-Cabernet, Merlot-rendszerint alárendelt szerepet játszik. Ez alól Andreas Ebner-egy szigetvár körzetébe tartozó borász a feltűnő kivétel. A borok a meleg éghajlatnak és a kevés csapadéknak köszönhetően általában testesek, gyakran magas cukor-és alkoholtartalmúak.
-
Szekszárdi borvidék
A Szekszárdi borvidék területe 2000 hektár, klímája mérsékelten meleg, szubmediterrán jelegű. A magas napfénytartam kedvező eloszlása és a hosszúra nyúló, meleg nyarak jó beérést biztosítanak a szőlőnek. Az ültetvények 200 méteres tengerszint feletti magasságban, dombok védett lejtőin települtek, a löszön kialakult barna erdőtalajon. A heves esőzésekből eredő károk ellen védekezve sokfelé találkozhatunk teraszosított ültetvényekkel.
A Kadarka szőlőt egyre inkább leváltja a Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet Sauvignon és Franc, Merlot és a Zweigelt. A vidék fő profilja a vörösborok, melyek beltartalmi értéke rendkívül magas, extraktgazdag. Fehérborokat leginkább az Olaszrizling, Chardonnay és Rizlingszilváni szőlőkből készítenek.
-
Tolnai borvidék
A Tolnai borvidék termőterülete 2200 hektár, hűvösebb klíma jellemzi, száraz, napfényes nyarakkal. Talaját tekintve löszön kialakult barna erdőtalajok jellemzik.
Egyaránt alkalmas fehér-és vörösbort adó szőlők termesztésére, a fajtaösszetétel 60 %-os fehér túlsúlyt mutat, elején a Chardonnay-val, amit a Zöldveltelíni, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Királyleányka, és a Rajnai Rizling követ. Vörösök közül vezető fajta a Kékfrankos, utána a Zweigelt, Merlot, Cabernet Sauvignon, Kékoportó és Kadarka. A borok általában finom savtartalmúak és zamatgazdagok.
-
Villányi borvidék
Ez a borvidék Magyarország elsőrendű vörösbor termő területe. A fehérbor termelés alárendeltebb, inkább Siklós térségére koncentrálódik. A szőlőültetvények a Villányi-hegység védett déli és keleti lejtőin terülnek el. A mészkőhegység lépcsői ideális domborzatot biztosítanak a magas hatásfokú szőlőműveléshez, felfogva az északról érkező hideg légtömeget, ami speciális szubmeditterrán mikroklíma kialakulását teszi lehetővé. Talajai a földtörténeti középkor tengereiben lerakódott karbonátos kőzetek, úgy mint a dolomit, márga és mészkő, amelyeket homokos lösz borít. A klíma és a talajadottságok ezen szerencsés kombinációja adja Magyarország leggazdagabb vörösborait.
A fehérbor szőlőfajták közül a hagyományos Olaszrizlinget, Hárslevelűt kell megemlítenünk, míg a Chardonnay az utóbbi évtizedekben vált elismertté. A vörösborszőlő fajták közül a Kadarka és az Oportó termelése nyúlik vissza időben a legmesszebb. Az előbbi szinte teljesen eltűnt a minőségi borkínálatból, míg az Oportó mellé századunkban felsorakozott a Merlot, a Kékfrankos (Nagyburgundi), a Zweigelt, a Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon, legújabban a Pinot Noir és a Syrah fajták is ígéretesnek mutatkoznak. A borvidéken hosszabb idő óta rosét is előállítanak, egyes termelők sikerrel élesztik újjá a hagyományos sillert is.
A vörösborok általában nehezek, testesek, magas alkoholtartalom és különlegesen magas tannin jellemzi őket, jellegzetes, intenzív bukéjuk (a villányi buké) könnyen felismerhetővé teszi őket. Az Oportó már egy év után forgalomba kerül, míg a testesebb fajták borai néhány év érlelés után, óborként jelennek meg a piacon, fogyasztásukkal ajánlott 4-5 évet várni.
Duna Borrégió
-
Csongrádi borvidék
Területe meghaladja a 2000 hektárt, ez az ország napfényben leggazdagabb és az egyik legmelegebb borvidéke ami a szőlő jó beérését, kedvező cukor-sav arányát teszik lehetővé. Az éves csapadék mennyisége és eloszlása nem kedvező. A szőlőültevények jobbára humuszos és csernozjom jellegű homoktalajokon telepítettek. Gyakori szőlőfajták a Kékfrankos, Olaszrizling, Rajnai Rizling, Zweigelt, Cabernet, Kunleány és Chardonnay. A borvidék négy körzetre osztható, csongrádi, kisteleki, pusztamérgesi, mórahalmi. A különböző körzetekben más-más fajták termesztése megengedett. Az alföldi borvidékeken általában asztali borok teremnek, rangosabb termőhelyein azonban készítenek minőségi borokat is, ezeknek köszönhetően emelkedett Csongrád a Bor és a Szőlő Városa rangra.
-
Hajós-Bajai borvidék
Területe kb. 1700 hektár, meleg, mérsékelten száraz éghajlat jellemzi. Rendkívül sok napsütés éri, a napfényes órák száma kb. 2100 óra. A csapadék kevés, eloszlása is szeszélyes, a kiemelkedőbb ültetvényeket főként humuszos és csernozjom jellegű homoktalajokon telepítették. Igaz, ma is magasabb a fehérbor szőlők aránya, mégis a vörösbort adó szőlőfajták bírnak komolyabb jelentőséggel. A legelterjedtebb fajta a Kékfrankos, utána következik a Zweigelt, Csreszegi Fűszeres, Kunleány, Chardonnay, Cabernet Franc, Olaszrizling, Rajnai Rizling és a Kadarka. Bár a borvidék adottságai nem a legoptimálisabbak, a vezető borászatok modern technológiájukkal, céltudatosságukal úttörő szerepet töltenek be a borvidék szőlőtermesztésében és bortermelésében.
-
Kunsági borvidék
Méretét tekintve az ország legnagyobb borvidéke, területe kb. 26000 hektár. Éghajlatára szélsőséges viszonyok jellemzőek, ezért a legrosszabb termésbiztonságú vidékünk. Itt a legmelegebb a nyár és a leghidegebb a tél, valamint a csapadék eloszlása is szeszélyes. Talaja mezőségi és réti talaj, melyet meszes homok takar, de 20 centiméterrel lejjebb már kötött altalajjal találkozhatunk. A Kövidinka, Kadarka, Ezerjó és az Izsáki Sárfehér helyét fokozatosan a Rajnai Rizling, Kékfrankos és a Cserszegi Fűszeres veszi át. A borvidék fontos regionális értékekkel bír.
Felvidéki borrégió borvidékei
-
Bükki Borvidék
A Bükkalja borvidék létrehozását egy 1970-es rendelet tette lehetővé, amely a korábbi években a térségben megindult szőlőtelepítések eredménye volt. A kilencszáz hektárnyi terület szinte az Egri borvidék határán kezdődik, és Miskolc széléig tart. A vidéket a riolittufába vájt pincék jellemzik, melyeket gyakran kőfaragó mesterek alkotásai díszítenek történelmi és népi motívumokkal. A borvidéken elsősorban Kékfrankost, Zweigeltet, Leánykát, Olaszrizlinget, Chardonnayt, Zenitet és Zengőt kóstolhatnak a borkedvelők. A bükkaljai borok nagy része illatos, savakban gazdag, üde, ezért jó pezsgő alapbornak is.
-
Egri borvidék
Az Egri borvidék a Bükk hegység délnyugati oldalán, annak lábánál alakult ki. A borvidéket az 1997. évi bortörvény két részre osztja: egri és debrői körzetekre. Az Egri Borvidéken a fehér és vörös bortermelés egyaránt jelentős. Az itt termelt borok testben, alkoholtartalomban általában nem érik el a délebbi borvidékek borainak színvonalát, eleganciájuk, komplex ízharmóniájuk mégis kitüntetett helyet biztosít számukra a magyar borpalettán. Jellegzetes fehér borszőlőfajtái az Olaszrizling, a Leányka és a Királyleányka, a Tramini, az Ottonel muskotály és a híres a debrői Hárslevelű. A vörös borszőlők közül a Kékfrankos, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot és a Medina (korábban Medoc noir) a nevezetesebbek, noha régebben a Kadarka és a Kékoportó voltak a meghatározóak. Az Egri Borvidék világhírű cuvée bora a Bikavér, melyet a területen termő legalább 3 szőlőfajta házasításával készítendő.
-
Mátrai borvidék
A Mátra hegység egy olyan vulkáni lánc tagja, amely a Dunazugtól az erdélyi Hargitáig húzódik. A kiváló déli fekvésű lejtőinek vulkanikus talaján, üde, aromákban gazdag, kellemes savú, magasabb alkohol, több-kevesebb maradék cukor tartalmú fehérborok születnek. A vidék jellegzetes fehér borszőlő fajtái az Olasz rizling, a Rizlingszilváni, a Leányka, a Tramini és a Chardonnay. Itt terem az ország talán legtöbb és legjobb minőségű Muscat ottonelje.
-
Tokaj-Hegyaljai borvidék
Legnevezetesebb és méltán a leghíresebb borvidékünk. Területe 5500 hektár. Talaja a nyirok, mely a vulkáni alapkőzeten és tufáin kialakult, lösszel, humusszal keveredett rendkívül kötött talaj. Jó hőelnyelő képességének köszönhetően fontos szerepe van a tokaji bor jellegének kialakulásában, mivel a meleg talaj adja a bor tüzét és zamatát. Másik fontos tényező az éghajlat, azon belül is a napsütötte órák száma, ugyanis annak évi megoszlása itt a legoptimálisabb. Az tokaji bor különlegességét adó Botrytis Cinerea penészgomba megtelepedésének előfeltételei az őszi esőzések, a hűvös őszi reggelek, melyek elvékonyítják a szőlő héját és a meleg, napfényes nappalok, amik elősegítik a szemek cukrosodását, töppedését.
Tokaj kizárólag fehérboros vidék, megengedett szőlőfajtái a Furmint, a Hárslevelű, Sárgamuskotály, Kovérszőlő, a Zéta és a Góhér. Ezen fajták a leghajlamosabbak az aszúsodásra, töppedésre. Egyre népszerűbbek a Chardonnay és Sauvignon Blanc szőlőkből készült száraz borok is, ezeket azonban csak zempléni jelzővel, tájborként árulhatják, ami ne tévesszen meg senkit, magas minőségű, koncentrált borokat takar a megnevezés.
Maga az aszú készítéséhez külön szüretelik-egyenként szedegetve-az aszúsodott szemeket, majd az egészséges fürtöket. Ez utóbbiból elkészítik a cefrét és ehhez adják hozzá a megfelelő számú puttonnyal az aszúszemeket. Egy gönci hordóhoz-136 liter-adnak hozzá 3-6 szor 25 kilogrammnyit. Minimum két évig kell hordóban majd egy évig palackban érlelni, hogy megkaphassa az aszú nevet. Kevésbé ismertek, de más típusú nedűket is készítenek. Ilyenek az ordinárium-ez egy száraz alapbor, a főbor-ami vegyes szemű fürtökből készül, ahogy a szamorodni is, amit azonban minimum egy évig fahordóban kell érlelni, és az aszúszemek mennyisége határozza meg az édességét vagy szárazságát.Ott van a fordítás-ami az első préselés után megmaradt aszútörkölyt felöntve készül, és a máslás, amikor a seprőt öntik fel ugyanígy. Egyre népszerűbbek a késői szüretelésű borok, ezek általában nem töltöttek elég időt a hordóban és inkább a gyümölcsösségük a hangsúlyos.,
